Szeptember közepétől szedik, október – december hónapokban fogyasztják. Rendszeresen és igen bőven terem, elég korán termőre fordul.Jól termékenyül, teljesen önmeddő. Porzó fajtái az Avranchesi jó Lujza, a Bosc kobak, a Hardy vajkörte és a Serres Olivér.Gyümölcse nagy, széles körte alakú, jellegzetesen középen a legszélesebb, csészéje és kocsánya felé egyenletesen keskenyedő. A csésze felé bordás és csapott. Színe élénk szalmasárga, sokszor élénk pirossal mosott, héja érdes és középnagy barna pontozást visel. Kocsánya és csészemélyedése sekély. Húsa sárgásfehér, kemény, a magház körül kövecsesedő, túléretten hirtelen puhuló. Íze fanyarkás, jellegtelen, erősen birsszerű illattal. Elég jól tárolható, de barnul. Éretlenül igen jól szállítható, azután már nyomásfoltokat kap. Levele nagy, széles , tojásdad, jellegzetes csúccsal, vízszintesig lehajló. Nagy, keskeny pálhájú. Vesszeje sárgás olajzöld. Koronája feltörekvő, később jellegzetesen lecsüngő és ritka. A legigénytelenebb fajtánk, amely a száraz futóhomokon is megél.